Szülői felügyelet

Mi is a szülői felügyeleti jog?

A kiskorú gyermek szülői felügyelet (vagy gyámság) alatt áll.

Kiskorú, az a gyermek, aki a 18 életévét még nem töltötte be.

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. (Ptk. 2013. V. törvény)

Az esetben, ha a gyermek(ek) szülei már nem élnek együtt:

A törvény rendelkezése szerint a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt.

Válás, illetve gyermekelhelyezési per esetén a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot az a szülő gyakorolja, amelyik szülőnél a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján a gyermeket elhelyezték.

A gyermek(ek) feletti szülői felügyelet gyakorlásáról elsősorban a szülők döntenek.

A szülők megegyezésének hiányában a bíróság az a szülőt jogosítja a fel a szülői felügyelet gyakorlására a gyermek felett, aki a gyermek számára a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítani tudja. 

Közös szülői felügyeleti jog:

A törvény azonban lehetőséget biztosít a szülők közös kérelmére a közös szülői felügyelet elrendelésére.

Itt fontos kiemelni, hogy rendkívül ritka esetekben hagyja jóvá a bíróság ezen megállapodásokat, mert a közös szülői felügyelet kizárólag a szülők megegyezése, közös kérelme alapján alkalmazható, azonban a gyermek elhelyezéséről ebben az esetben is határozni szükséges.

A közös szülői felügyelet sokszor több problémát eredményez a gyakorlatban, mintha adott esetben csak az egyik szülőt illeti a szülői felügyeleti jog.  

Amennyiben a közös szülői felügyeleti jog gyakorlása során problémák alakulnak ki, akkor ismét bírósághoz kell fordulni, a közös szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt:.

A törvény megállapítja, hogy a szülői felügyeletet a kiskorú érdekeinek megfelelően kell gyakorolni, és a szülői felügyeletet gyakorló szülő kötelességévé teszi, hogy ítélőképessége birtokában lévő gyermek az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson.

A tv szerint, ha a gyermek a 14 életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti.

 

Az esetben is, ha csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, vannak olyan a törvény által nevesített a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések, melyekben a különélő szülők is együttesen gyakorolják jogaikat. Ilyenek az alábbi esetek:

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.

Tehát ezekben a kérdésekben a szülők mindenképpen közösen kell, hogy döntsenek.

 

A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetve, ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető szülői felügyeleti jogokat - így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el.

A szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt.

Ezzel összhangban rendelkezik a 149/1997 (IX.10.) Korm. r. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló rendelet 18. §.

(2) Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [77. § (2) bek.] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik.

 



 


Szerző: Dr. Papp Melinda