Kapcsolattartási ügyek
A Családjogi törvény (Csjt.) 92. §, valamint a Legfelsőbb Bíróság 17. sz. irányelvében rögzítettek szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn.
A kapcsolattartás célja:
- hogy a gyermek és szülő, valamint más jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa
- továbbá az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse.
Szempontok:
A kapcsolattartás szabályozása során figyelemmel kell lenni a gyermek családi kapcsolatainak ápolásához való jogára, a gyermek véleményére, mindenekfelett álló érdekére, a kapcsolattartásra jogosult magatartására, körülményeire.
A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
Mind a gondozó szülő, aki akadályozza a kapcsolattartást, mind a különélő szülő, aki nem él a kapcsolattartás lehetőségével, megsérti szülői kötelességét.
A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja.
Végső soron az ilyen szülői magatartás a gyermek elhelyezésének a megváltoztatásához is vezet.
A szülőnek - kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozat, megelőző távoltartó határozat, illetve ha gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll - joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel.
Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette.
A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban elsődlegesen a szülőknek kell megállapodniuk.
A megállapodásnak ki kell terjednie kapcsolattartás gyakoriságára, időtartamára, a gyermek átadása és visszaadása helyének, idejének és módjának meghatározására, a kapcsolattartás elmaradása esetére vonatkozó előzetes értesítési kötelezettségre, az elmaradt kapcsolat pótlásának módjára, és egyéb a kapcsolattartás folyamatosságát biztosító feltételekre.
A létrejött egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának.
Hatáskör:
Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs egyezség a szülők között a gyámhivatal dönt.
Az esetben pedig, ha házassági vagy szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti per van folyamatban, a bíróság dönt. E döntést a kiskorú érdekének szem előtt tartásával kell meghozni, de figyelemmel kell lenni a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetőleg a gyermeket gondozó szülő érdekeire is.
A kapcsolattartás formái:
Folyamatos (rendszeres) kapcsolattartás, és időszakos (rendkívüli) kapcsolattartás.
A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja
a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),
b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő - elvitelét,
c) a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést.
Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.
Nincs helye azonban folyamatos kapcsolattartásnak azonban például az időszakos kapcsolattartás ideje alatt.
A folyamatos kapcsolattartás a bírói gyakorlat szerint általában a meghatározott időnkénti pl. kéthetente hétvégén egy vagy két napos együttlétet jelenti.
Az időszakos kapcsolattartás az iskolai szünetek (téli, tavaszi, nyári és az őszi szünet), illetve a kettős ünnepek (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) (általában fele) időtartamában való együttlétet jelenti.
Az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás az esetben vonható meg, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek érdekét veszélyeztető körülményt, illetőleg felróható magatartást tanúsít.
A gyermek elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
A gyermekkel való kapcsolattartásra jogosultak köre:
- szülő,
- nagyszülő,
- a nagykorú testvér,
- továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.
- A gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolatának fenntartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti.
Értesítési kötelezettség:
A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.
Kapcsolattartás pótlása:
Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha
- az a kapcsolattartásra kötelezett miatt maradt el,
- az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.
Kapcsolattartás szabályozása iránti kérelmet el kell utasítani
ha a szülő a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll.
A szülő kapcsolattartási jogának szüneteltetését kell elrendelni abban az esetben, ha a szülő a gyermeket súlyosan bántalmazta.
A kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése és megvonása
A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minősül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget.
A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal vagy a bíróság a már megállapított kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá időtartamának megváltoztatásáról dönthet.
A gyámhivatal, illetőleg a bíróság - kérelemre - meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év.
A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot - kérelemre - megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyeztette.
A kapcsolattartás megváltoztatása
A kapcsolattartás újraszabályozását - ide nem értve a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását - abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja.
Kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a bíróság gondoskodik.
Szerző: Dr. Papp Melinda