Házassági vagyonjog
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
A házastárs különvagyonához tartozik:
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
Házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére sor kerülhet:
Házassági életközösség fennállása alatt:
- A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik.
A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös, illetőleg a különvagyonba.
A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.
- A vagyonközösséget továbbá a bíróság is fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti. (vagyonközösség megszüntetése).
A házastársi vagyonközösség megszűnése nem azonos a házastársi közös vagyon megosztásával, ugyanis a bíróság a házassági vagyonközösséget a jövőre nézve szünteti meg, így az - a közös vagyon megosztásával ellentétben - nem jelenti a házassággal összefüggő és a megszüntetésig keletkező vagyonjogi igények rendezését, tehát egyszerűen csak a jövőre nézve kizárja a házastársak közös szerzésének a lehetőségét.
Házassági életközösség megszűnését követően:
A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. (közös vagyon megosztása).
Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.
A vagyonmegosztásra sor kerülhet peren kívüli házastársi közös vagyont megosztó szerződéssel, vagy perben. Perben is lehetőség van a feleknek perbeli egyezséget kötni; megállapodás hiányában azonban a bíróság ítélettel rendezi a kérdést.
További alapvető szabály, hogy a vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.
A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetén a bíróság állapítja meg.
Szerző: Dr. Papp Melinda